Las trabajadoras de la salud: vida, trabajo y trastornos mentales

Morbidity, demography and life style of Hungarian medical doctors 25 years after graduation

Az egészségügyi dolgozók életmódját, egészségi állapotát, szociális körülményeit világszerte vizsgálják. A kelet-európai országokban kevés vizsgálat történt ebben a témakörben, és még kevesebbet publikáltak. Ez a tanulmány megpróbálja összehasonlítani az orvosok egészségi állapotát, a szakmai pálya jellemzőit és néhány szociológiai tényezőt 25 évvel a diplomaszerzés után. Az eredményeket nemek között és szakmai csoportok (alapellátási, manuális, nem manuális és diagnosztikus) között hasonlították össze. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben végzett 228 orvos válaszolt a kérdőívben megadott kérdésekre. Több férfi választott manuális szakmát, míg a nők körében az alapellátási szakmák voltak népszerűbbek. A nők gyakrabban kényszerültek munkahelyük vagy szakterületük módosítására, mint a férfiak. A férfi orvosok átlagos gyerekszáma 2,26, míg a nőké 1,87 volt. A legnagyobb testsúlynövekedést az alapellátási szakmát választó férfiak és a nem manuális szakmát űző női orvosok körében regisztrálták. A magas vérnyomás és a rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiak körében, akik nem mindig voltak megfelelően kezelve. A fizikai aktivitás és a sportra fordított idő jelentősen csökkent a végzés után, és a kedvelt sportok is gyakran mások voltak. A női orvosok fontosabbnak tartották a rendszeres testedzést. A dohányzás főleg a manuális szakmát űző férfiak és az alapellátásban dolgozó nők körében volt gyakoribb. A manuális szakmában dolgozók és a nem manuális szakmájú nők gyakrabban fogyasztottak alkoholt. Ha betegek voltak, a férfiak megbízhatóbban követték a kezelőorvos tanácsait. Az orvosok saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték, mint hasonló korú betegeikét. Idegen nyelveket a férfiak nagyobb arányban beszéltek. Az évfolyamból a válaszadók 10%-a szerzett tudományos fokozatot.

Work ability and stress in a bus transportation company in Belo Horizonte, Brazil

Demographic, occupational and psychosocial characteristics affect the health and occupational performance of workers. The objective of the present study was to elaborate a profile of the work ability and factors that affect it in a bus transportation company in Belo Horizonte, Brazil. The instruments used included a socio-demographic and occupational questionnaire, the Work Ability Index and the Job Stress Scale. Demographic information revealed that 85.7% of the 126 employees of the company were active workers, 98% were males, with an average of 39 years of age (SD= 10) and 79 months working in the company (SD= 68); more than half reported having a low schooling level. In terms of personal habits, 88% were exposed to one or more risk factors, especially a sedentary lifestyle. The average strain value (as a consequence of stress) was 0.78 (SD= 0.2) and 75.3% reported episodes of violence at the workplace. The work ability was good to excellent among 89% of the workers. Results from the logistic regression analysis showed that strain was the only significant variable in relation to the Work Ability Index, (estimated odds ratio of 0.02). The results suggest that psychosocial factors presented the greatest association with work ability, and preventive and/or corrective measures should be implemented.

Qualidade de vida dos trabalhadores de enfermagem de unidades de terapia intensiva

OBJETIVOS: Avaliar a qualidade de vida (QV) dos técnicos e auxiliares de enfermagem que trabalham em Unidades de Terapia Intensiva e identificar os fatores sociodemográficos e relacionados ao trabalho que podem influenciar a QV. MÉTODOS: Estudo transversal realizado em um hospital escola da cidade de São Paulo. A coleta de dados de 126 trabalhadores de enfermagem em nove Unidades de Terapia Intensiva foi realizada em outubro e novembro de 2005. Utilizou-se como instrumento de avaliação de QV o WHOQOL-BREF. RESULTADOS: As médias em cada domínio da QV foram: Relações Sociais 66,3; Psicológico 60,8; Físico 53,1 e Meio-Ambiente 49,4. A variável idade apresentou correlação positiva somente com o domínio físico e o número de empregos se correlacionou inversamente com os domínios Físico, Psicológico e Relações Sociais. CONCLUSÃO: A qualidade de vida dos trabalhadores de enfermagem em todas as dimensões é relativamente baixa, considerando-se os valores entre 0-100. Há fraca correlação dos domínios com idade e número de empregos.

Work-related fatigue and recovery: the contribution of age, domestic responsibilities and shiftwork

AIM

This paper reports a study of the relationship between age, domestic responsibilities (being partnered and having dependents), recovery from shiftwork-related fatigue and the evolution of maladaptive health outcomes among full-time working female nurses.

BACKGROUND

Several studies have suggested that full-time working women with family responsibilities are at greater risk of developing work-related fatigue problems than single women without these responsibilities.

METHOD

A questionnaire was distributed in 2004 to 2400 nurses at two hospitals in Australia, and 1280 responses were obtained (response rate 54%). The data from a purposive sample of 846 full-time working nurses are reported here.

FINDINGS

Domestic responsibilities were not related to differences in fatigue and recovery. Our results suggested that for full-time shiftworking nurses, being part of a family structure, may actually be protective against the development of maladaptive fatigue. The most important factor determining maladaptive fatigue outcome was shift pattern worked, particularly rotation including night duty. The effect of age was equivocal. The youngest age group reported the highest fatigue and poorest recovery compared to the oldest group, who reported the best characteristics. However, this latter group may represent a particularly well-adapted 'survivor cohort'. The relationship between age and fatigue was partly confounded by older, experienced, nurses with greater job responsibilities, working fewer multiple shifts including night duty. In general, increasing age was not associated with poorer recovery or higher maladaptive fatigue.

CONCLUSIONS

Unpredictable internal shift rotations, including night duty, which are traditional and typical in nursing, are inimical to maintaining nurses' health. More creative approaches to rostering for nurses working multiple shifts are a necessary step towards reducing wastage from the profession due to chronic work-related fatigue. Younger nurses in particular, may need more support than is currently recognized if they are to be retained within the profession.