[Trends and current questions of cardiovascular prevention in primary health care]

Although an impressive progress has been achieved in the treatment of cardiovascular diseases, they are at the top of the mortality statistics in Hungary. Prevention of these diseases is an essential task of the primary health care. Cardiovascular prevention is carried out at primary, secondary and tertiary levels using risk group and population preventive strategies. The two main tasks of primary cardiovascular prevention are health promotion and cardiovascular disease prevention, and its main programs are ensuring healthy nutrition, improving physical training and accomplishing an anti-smoking program. The essential form of secondary prevention is the screening activity of the primary health care. The majority of cardiovascular risk factors can be discovered during the doctor-patient consultation, but laboratory screening is needed for assessing metabolic risks. The official screening rules of the cardiovascular risk factors and diseases are based on diagnostic criteria of the metabolic syndrome; however, nowadays revealing of global cardiometabolic risks is also necessary. In patients without cardiovascular diseases but with risk factors, a cardiovascular risk estimation has to be performed. In primary care, there is a possibility for long term follow-up and continuous care of patients with chronic diseases, which is the main form of the tertiary prevention. In patients with cardiovascular diseases, ranking to cardiovascular risk groups is a very important task since target values of continuous care depend on which risk group they belong to. The methods used during continuous care are lifestyle therapy, specific pharmacotherapy and organ protection with drugs. Combined health education and counselling is the next element of the primary health care prevention; it is a tool that helps primary, secondary and tertiary prevention. Changes needed for improving cardiovascular prevention in primary care are the following: appropriate evaluation of primary prevention, health education and counselling, renewal of the cardiovascular screening system based on the notion of global cardiometabolic risk, creating a unified cardiovascular prevention guideline, and operating primary care cardiovascular prevention within the framework of an integrated prevention system.

Fatty liver and global cardiometabolic risk

A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD = nonalcoholic fatty liver disease) az „iparilag fejlett” országok felnőtt lakosságának 30%-ában észlelhető. Előrehaladott, súlyosabb formája a nem alkoholos steatohepatitis (NASH = nonalcoholic steatohepatitis), amelyből az esetek 20%-ában cirrhosis alakul ki, a kialakult cirrhosis mintegy 30–40%-a májeredetű halálhoz, elsősorban hepatocellularis carcinomához vezethet. Az NAFLD-t sokan a metabolikus szindróma májbeli manifesztációjának tartják, e két jelenség kapcsolatát tekintjük át, különös tekintettel a hasi elhízás, az inzulinrezisztencia, az oxidatív stressz és a csökkent antioxidáns védelem kóroki szerepére. A májsejtek trigliceridtartalmának növekedése együtt jár az egész szervezet, illetve a máj inzulinrezisztenciájával. Klasszikus tyúk–tojás probléma: a lipidlerakódás oka az inzulinrezisztencia, vagy az inzulinrezisztencia az ectopiás lipidfelhalmozódás következménye? A patogenetikai történések egy lehetséges sorrendje: megnövekedett zsírsavfluxus, a májbeli zsírsavkínálat növekedése → VLDL-túltermelődés, atherogen dyslipidaemia → a zsírsavak fokozott oxidációja és peroxidációja, enormis szabadgyök-terhelés → az antioxidáns védekezőrendszer kimerülése → a gyulladást és az immunválaszt kiváltó mediátorok „cunamiszerű” kiáramlása → a fibrosis progresszióját elősegítő transzkripciós és transzlációs változások → carcinogenesis. Az NAFLD és a metabolikus szindróma egyaránt része a globális kardiometabolikus kockázatnak, így lényeges a korai felismerés, és – amennyiben lehetséges a kezelés – ez ma a metabolikus szindróma részelemeinek kezelési ajánlásaiban testesül meg. Orv. Hetil., 2010, 47, 1946–1950.

Screening for type 2 diabetes and prediabetes – methodological concerns and feasibility in Hungary

A 2-es típusú diabetes kórfejlődése jellemző módon időben elhúzódó és lappangó, olykor a manifeszt betegség kezdeti stádiuma is meglehetősen tünetszegény. Ez megteremti az alapját a szűrővizsgálattal történő betegségfelismerésnek. Szűrővizsgálattal nemcsak a 2-es típusú diabetes, hanem kórmegelőző állapota (összefoglaló néven praediabetes) is felismerhető. A szűrővizsgálat céljára napjainkban az úgynevezett kockázatalapú, kétlépcsős módszer a leginkább elfogadott: az első lépcsőben kérdőív segítségével azonosíthatók a fokozott kockázatú egyének, a második lépcsőben ez utóbbiak körében vércukor-meghatározásra kerül sor. A kérdőívek közül a FINDRISC (Finnish Diabetes Risk Score) használata terjedt el a legtöbb országban, az első hazai tapasztalatok is kedvezőek alkalmazásával kapcsolatban. A szűrővizsgálat megteremti a korai diabetesesetek azonosítását, illetve a primer prevenció lehetőségét. Mindez végül elvezethet a 2-es típusú diabetes előfordulási gyakoriságának csökkenéséhez. Helyes lenne, ha ez az egészségügyi-társadalmi aktivitás hazánkban is – más országokhoz hasonlóan – nemzeti diabetesprogram keretei között valósulna meg.

[Hypertension in diabetes mellitus]

Hypertension can be detected very often in patients with diabetes mellitus. In some cases, hypertension develops as a consequence of diabetic nephropathy. Although diabetic nephropathy may occur both in type 1 and in type 2 diabetes, some differences can be observed in the clinical picture according to the type of diabetes. In the majority of patients with type 2 diabetes or prediabetes, the pathomechanism of hypertension can be explained by the concept of the metabolic syndrome. In order to avoid or decrease target organ damage, the goal of antihypertensive treatment in diabetes mellitus is to be set at <130/80 mmHg. The initial antihypertensive therapy is usually based on the evaluation of the global cardiovascular risk. Apart from modifying nutrition and lifestyle, pharmacological treatment with combination of antihypertensive drugs is generally required in order to achieve treatment goal. Diabetic or antidiabetic properties of antihypertensive drugs and antihypertensive characteristics of some antidiabetic drugs should be considered in the everyday clinical practice.