Low Functional network integrity in cognitively unimpaired and MCI subjects with depressive symptoms: results from a multi-center fMRI study

Evidence suggests that depressive symptomatology is a consequence of network dysfunction rather than lesion pathology. We studied whole-brain functional connectivity using a Minimum Spanning Tree as a graph-theoretical approach. Furthermore, we examined functional connectivity in the Default Mode Network, the Frontolimbic Network (FLN), the Salience Network, and the Cognitive Control Network. All 183 elderly subjects underwent a comprehensive neuropsychological evaluation and a 3 Tesla brain MRI scan. To assess the potential presence of depressive symptoms, the 13-item version of the Beck Depression Inventory (BDI) or the Geriatric Depression Scale (GDS) was utilized. Participants were assigned into three groups based on their cognitive status: amnestic mild cognitive impairment (MCI), non-amnestic MCI, and healthy controls. Regarding affective symptoms, subjects were categorized into depressed and non-depressed groups. An increased mean eccentricity and network diameter were found in patients with depressive symptoms relative to non-depressed ones, and both measures showed correlations with depressive symptom severity. In patients with depressive symptoms, a functional hypoconnectivity was detected between the Anterior Cingulate Cortex (ACC) and the right amygdala in the FLN, which impairment correlated with depressive symptom severity. While no structural difference was found in subjects with depressive symptoms, the volume of the hippocampus and the thickness of the precuneus and the entorhinal cortex were decreased in subjects with MCI, especially in amnestic MCI. The increase in eccentricity and diameter indicates a more path-like functional network configuration that may lead to an impaired functional integration in depression, a possible cause of depressive symptomatology in the elderly.

A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.